Határokon átívelő egészségügyi oktatás

A HU-CRO ACCESS projekt (HUHR/2401/4.2/02, Hungary and Croatia Regional Accessible Services for Education and Skill Support in Healthcare) célja, hogy mindenki számára elérhető, egységes és gyakorlatorientált egészségügyi oktatást biztosítson. Ennek részeként a két felsőoktatási intézmény közös, innovatív képzést indít, amely elsősegélynyújtást, ápolási alapismereteket és szimulációs tréninget kínál elsősorban a magyar–horvát határ mentén tanuló hallgatók számára.

A konferencián horvát, magyar és amerikai szakemberek, egyetemi oktatók, egészségügyi és klinikai szakértők osztották meg tapasztalataikat a szimulációalapú oktatásról, a mikro-tanúsítvány rendszerekről, a mobilitásról és az egészségügyi munkaerő fejlesztésének lehetőségeiről. A rendezvényen részt vett Drago Horvat, a Horvát Köztársaság pécsi főkonzulja is.

A délutáni szekcióban a résztvevők többek között az egészségügyi oktatásban alkalmazott implementációs módszerekről, az amerikai és európai egészségügyi rendszerek átalakulásáról, a szimulációalapú oktatás és kompetenciamérés lehetőségeiről, a prevenciós programok szerepéről, valamint a sürgősségi ellátás képzési modelljeiről hallhattak előadásokat.

Betlehem József Simulation-based Teaching and Learning in Health Sciences címmel tartott prezentációjában a szimulációalapú egészségügyi oktatás szerepét mutatta be, különös tekintettel arra, hogyan kapcsolható össze hatékonyabban az elméleti tudás és a klinikai gyakorlat. Kitért arra is, hogy a modern szimulációs technológiák – köztük a virtuális és kiterjesztett valóság – miként járulhatnak hozzá a betegbiztonság, az oktatás minősége és a standardizált kompetenciamérés fejlesztéséhez. Hangsúlyozta, hogy a szimulációs környezet lehetőséget ad arra is, hogy a hallgatók biztonságos körülmények között tanuljanak a hibáikból, miközben nemcsak a technikai készségeik, hanem kommunikációs és együttműködési kompetenciáik is fejlődnek – beleértve a beteggel és az egészségügyi csapattal való hatékony kommunikációt.

Kiemelte továbbá, hogy a fiatalabb generációk tanulási szokásai jelentősen átalakultak, hiszen egyre inkább a rövid, vizuális és digitális tartalmakra fogékonyak, ezért az oktatásban is új módszertanokra és technológiai megoldásokra van szükség. Mint fogalmazott, az oktatóknak is alkalmazkodniuk kell ehhez a változó környezethez: meg kell tanulniuk, hogyan lehet a modern digitális tartalmakat és technológiákat hatékonyan integrálni az egészségügyi képzésbe és optimalizálni az oktatási folyamatokat.

A konferencián előadást tartott Pandur Attila, a PTE ETK Oxyológiai, Sürgősségi Ellátási Tanszék tanszékvezetője is, aki Beyond OSCE: Measuring the Invisible in Healthcare Simulation címmel beszélt az egészségügyi szimulációs képzések értékelési lehetőségeiről. Előadásában az OSCE-vizsgákon túlmutató, nehezebben mérhető kompetenciák – például a kommunikációs, döntéshozatali és együttműködési készségek – vizsgálatának jelentőségét emelte ki a modern egészségügyi oktatásban. Hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia egyre több olyan eszközt kínál az oktatás számára, amelyek támogatják a hallgatók teljesítményének objektívebb elemzését. Beszélt az úgynevezett „smart room” megoldásokról és a virtuális valóság alkalmazásáról is, amelyek lehetőséget teremtenek a gyakorlati készségek biztonságos és valósághű fejlesztésére. Kiemelte továbbá, hogy az új technológiák az oktatói szerepet is átalakítják: a hagyományos előadói modell helyett egyre nagyobb hangsúlyt kap a projektalapú oktatás, valamint a kritikus gondolkodás és a döntéshozatali képességek fejlesztése.